Képzeld ek a következő szituációt:

 

Reggel fél 8. 10 perc múlva indulni kellene a nagyobbikkal az iskolában, de előtte még gyorsan adni szeretnél reggelit a picinek, különben tudod, hogy végig sírja az utat az iskoláig, és vissza is.

 

Szóval ő az etetőszékben, reggelizni kellene hamar. Odateszed elé a reggelire szánt joghurtot. Félrelöki, nem kéri, sír. Törsz egy darabot a kifliből, odaadod neki, azzal biztosan ellessz egy darabig, hiszen szereti. Kifli a földön ladol, sírás, hisztizés. Tudod, hogy éhes. Próbálsz villámgyorsan kitalálni valamit, amit biztos, hogy megeszik, nincs sok idő. Tápszer. Igen, az mindig beválik. Legalább lesz valami a hasában, míg újra próbálkozhatsz. Tápszert keversz, odaadod neki. A földre dobja, nem kell. Már úgy ordít, hiába próbálod tőle megkérdezni, mit szeretne, esélyed sincs rá, hogy egyáltalán rámutasson valamire, ha kiraknád elé a hűtöszekrény tartalmát, akkor sem...

 

 

Mi tévő legyek???


Nincs más választás, nincs idő tovább találgatni. Nem tudod, mi lehet a baj. Öltözés, indulás, be az autóba, sírás végig az úton, és vissza is... Mi lehet? Fáj valamije, vagy csak rosszul ébredt? Mást szeretett volna? Nem tudod. Most már nem is derül ki, s egész napra rányomja a bélyegét. Nem volt elég időd, energiád, figyelemed, hogy higgadtan kitaláld, és megoldd... Vagy kiderül, hogy fájt valami, vagy esetleg ő éppen egy másik ételt szeretett volna reggelire enni, s nem tudta neked elmondani, hisz beszélni még nem tud. Maradt a sírás, és idegeskedés.

 

 

 

 

Egy másik lehetséges variáció

 

Most képzeld el ugyanezt a szituációt, reggel, sietni kell, gyors reggelire van csak idő. A pici az etetőszékben. Próbálod a joghurtot, rázza a fejét, hogy nem kéri. Vagy mutatja neked a kezecskéjével. Mutatja a paradicsom és az uborka jelét neked. Te előveszed a hűtőszekrényből a zöldségeket, felkockázol neki egy kicsit, ő szépen megeszegeti, míg te a nagyobbikkal tudsz foglalkozni, felöltöztetni, adni neki is reggelit. Sietni kell, de nyugodt vagy, nem kell az miatt idegeskedni, hogy szegény picikém már megint miért sír, és nem tudok rá elegendő figyelemet szánni, mert annyi más dolog van.

 

A kisfiú a tej jelét mutatja

 

Ez egy példa arra, miért is lehet jó az, ha megtanítasz néhány babajelet a gyermekednek, mielőtt még megtanulna veled szavakkal kommunikálni. A gyermekek már 6 hónapos koruktól önálló akarattal rendelkeznek, és szeretnék is ha elmondhatnék, mit szeretnének.

 

Segítsünk nekik (és magunknak) hogy nyugodtabban kiegyensúlyozottabban teljenek a napok.