Mesélő Jelek - (nem csak) baba jelbeszéd

A babák kommunikációja, beszédfejődése, érdekességek, hírek, tapasztalatok a baba jelbeszédről, és más babás témákról.

2013. augusztus 12. hétfő

Regina beszél és jelel

 

Tegnap kaptam egy videót Gyöngyvéről, aki sok sok türelemmel és odafigyeléssel megtanította kislányát több, mint 100 babajelre. Tudom, hogy rengeteget foglalkozott vele, és ez meg is látszik Reignán, aki most már elkezdett beszélni. De ami nagyon fantasztikus, hogy alig 2 hét alatt szinte megtanult beszélni.

 

Én biztos vagyok benne, hogy a sok odafigyelés, foglalkozás és a babajelek használata mind hozzájárult ehhez. Most pedig, hogy már beszél a kislány, újra elkezdte használni a jeleket. Ez nagyon érdekes, mert a legtöbben elhagyják, vagy csak akkor használják a jeleket, amikor valamit nagyon nyomatékosítani, hangsúlyozni szeretnének. De vannak, akik annyira jó szórakozásnak tartják, hogy még több és több jelet tanulnak még a beszéd mellett is. Miért is lenne ez baj? Hiszen ettől is csak fejlődnek.

 

Beteszem ide a rövid kis videót, nagyon aranyos! :)

 

 

 

 

 

 

 

Ha itt nem sikerülne elindítani a videót, akkor az alábbi linken megnézheted:

 

http://youtu.be/9zK1VxyxMiA

0 hozzászólás
2013. augusztus 5. hétfő

Vegyszermentesen - szúnyogcsípésre ecetet

Népszerű téma, főleg így a nyár közepén, hogyan tudunk védekezni a szúnyogok ellen. Sokan javasolják a levendula, vagy citromfű illóolajat a szúnyogok távoltartására, illetve az üzletekben is számtalan készítmény kapható. Próbálunk védekezni ellenük, de néha elkerülhetetlen, hogy elszenvedjünk egy-egy szúnyogcsípést.

 


A kisbabáknál, gyerekeknél fokozottan figyelünk a csípésekre, mert ők még nehezebben viselik a bogár vagy szúnyogcsípés okozta égő, viszkető érzést. Ráadásul a babáknál könnyebben vált ki allergiás reakciókat, hatalmas piros foltokkal. Ha bárkivel beszélgetés közben előkerül a téma, mindig szoktam ajánlani, és meglepődöm, hogy milyen kevesen ismerik és használják.

 

 

Ha már megcsípett a szúnyog, én évek óta egyetlen dolgot használok rá, és mindig beválik. Ez pedig az otthon mindenkinél megtalálható sima háztartási ecet. Amikor megcsíp a szúnyog, esetleg más bogár, egy kis vattapamacs segítségével minél hamarabb be kell kenni vele a csípést, és pár percen belül elmúlik, nem lesz hatalmas piros folt, sem viszketés. Nálam a boltban kapható Fenistil gél és társai sohasem használtak. Az ecet viszont bevált. Szimpatikus még a dologban, hogy ezzel egyel kevesebb vegyszerekből álló dolgot használok. Ajánlom mindenkinek, próbáljátok ki.

0 hozzászólás
2013. augusztus 4. vasárnap

A gesztusnyelv és a beszélt nyelv kapcsolata

Egész eddig úgy gondolták a tudósok, hogy a hangképzés fejlődésében rejlik a nyelv kialakulása. Most úgy tűnik, a kézmozdulatok egy korábbi láncszemet képeznek.

 

 

A nyelv az egyik legegyénibb emberi sajátosság, de a főemlősökkel az elmúlt évtizedekben végzett kísérletek rámutattak, hogy a kommunikálás képessége már náluk is jelen van. A Max Planck Intézet kutatói szerint a nyelv kialakulásában nem az eddig gondolt hangképzés játszhatta a legfontosabb szerepet, hanem az, hogy hogyan kommunikáljuk az információt. A testbeszéd és mutogatás pedig mai napig fontos része kommunikálásunknak, és egyre több eredmény jelzi, hogy az összetett beszélt nyelv az őseink egyszerű kézmozdulataiból és gesztusaiból fejlődhetett ki.

 

A tanulmányozott főemlősök kicsinyei húsz hónapos korukra bonyolult mutogatásokat sajátítanak el. Ezek a másik böködésétől a fejrázásig és a kar kinyújtásáig terjednek. Ráadásul e gesztusoknak csak akkor van értelmük, ha más fajtársaik is látják és tudomásul veszik őket. Tehát a nagyon fiatal főemlősök is már tudnak értelmes gondolatokat megosztani egymással. Ebből a szempontból a főemlősök elkülönülnek az egyszerűbb majmoktól, melyek csak felnőtt korban sajátítanak el hasonló gesztusnyelvet.

 

 

 

A főemlősök és az ember között azonban akad pár jelentős különbség már kézmozdulatok használatában is. Az emberi csecsemők kultúrától függetlenül látszólag ugyanazokat a mozdulatokat tanulják meg. A 14 hónapos kisbabáknál például a világ minden részén általános a mutatóujj használata.

 

 

A főemlősök ezzel szemben még fajukon vagy különböző csoportjaikon belül sem ugyanazzal a jelentéssel használják a kézmozdulataikat. Csak az köti őket össze, hogy már igen fiatal koruktól sokat gesztikulálnak, de szinte véletlenszerű jelentéssel. Az ember őse már a gesztikulálások jelentésének pontosításánál elkülönülhetett a főemlősöktől.

 

forrás: nyest.hu

0 hozzászólás
2013. augusztus 3. szombat

Miért gesztikulálunk? Mi köze ennek a halakhoz?

A cikket a nyest.hu oldalon találtam. Érdekes és tudományos magyarázat arra, miért gesztikulálunk.

 

 

Evolúcióbiológusok felfedezték, hogy a verbális és a nem verbális kommunikációért ugyanazok a neuronhálózatok felelősek. Így magyarázható, hogy beszéd közben miért gesztikulálunk.

 

Ki gondolná, hogy a halaknak köszönhetjük azt, hogy mondandónkat képesek vagyunk gesztusokkal, mozdulatokkal kísérve megerősíteni? – A halak sem beszélni, sem gesztikulálni nem tudnak, mégis így van! – számol be egy kutatásról a Science Daily. Tudósok azt találták, hogy a beszédképesség és a kézmozdulatok evolúciója az agynak ugyanahhoz a területéhez kötődik. Ez pedig azt is megmagyarázza, hogy miért kísérjük mozdulatokkal beszédünket.

 

Andrew Bass, a Cornell Egyetem professzora a kutatással kapcsolatosan elmondta: „visszakövettük a beszéd és a kézmozdulatok viselkedésbeli párosításának evolúcióját a halak agyfejlődéséig. A mellső végtagok (oldalsó és melluszonyok) elsősorban a helyváltoztatásra szolgáltak. Ugyanakkor a mellső végtagoknak szerepük lett a társas kommunikációban is: hangokat is ki lehet adni a segítségükkel, és a mozgatásukkal jelezni lehet.”

 

A halak korai fejlődésének vizsgálata megmutatta, hogy azoknak a neuronhálózatoknak az ősei, amelyek a hangadásért és mellső végtagok kommunikációs célú mozgatásáért felelősek, már a halak agytörzsében is megvannak. Ez a tény segít megérteni a neurológiai alapjait annak, hogy a mellső végtagokkal való jelzés és a hangadás összekapcsolódik egymással – nemcsak az embernél, hanem más gerinces fajoknál is. Ez a fejlődés pedig – Bass szerint – a nyelv evolúciójának része. Tehát a nyelv evolúciója már a halaknál elkezdődött!

0 hozzászólás